Közérdekű adatok

2. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok

Sárospatak Város Önkormányzata

1. A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a szervezeti és működési szabályzat vagy ügyrend, – ha azzal rendelkezik – az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat hatályos és teljes szövege

Utolsó módosítás időpontja: 2026. szeptember 9.

Sárospatak Város Önkormányzata feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a Sárospataki Polgármesteri Hivatalra vonatkozó alapvető jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök:

2. Az országos illetékességű szervek, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatal esetében a közfeladatot ellátó szerv feladatáról, tevékenységéről szóló tájékoztató magyar és angol nyelven

Utolsó módosítás időpontja: 2026. szeptember 9.

Nem releváns.

3. A helyi önkormányzat önként vállalt feladatai

Utolsó módosítás időpontja: 2026. szeptember 9.

Sárospatak Város Önkormányzatának önként vállalt feladatai:

1. hőenergia szolgáltatás;
2. sport feladatok, sportszervezetek támogatása;
3. fürdő és strand szolgáltatás, camping üzemeltetés;
4. első lakóingatlanhoz jutók támogatása;
5. egyházak támogatása;
6. non-profit (civil) szervek támogatása;
7. Zempléni Fesztivál támogatása;
8. „Sárospatak” elnevezésű helyi újság kiadása;
9. helyi média támogatása;
10. elismerő címek, kitüntetések adományozása;
11. testvérvárosi kapcsolatok fenntartása;
12. turisztikai feladatok ellátása, támogatása;
13. helyi jelentőségű természeti terület védetté nyilvánítása, fenntartással kapcsolatos feladatok;
14. működteti az Önkormányzat hivatalos honlapját;
15. ellátja a járóbeteg szakellátást.

4. Államigazgatási, önkormányzati, és egyéb hatósági ügyekben ügyfajtánként és eljárástípusonként a hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése, hatáskör gyakorlásának átruházása esetén a ténylegesen eljáró szerv megnevezése, illetékességi területe, az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok, eljárási illetékek (igazgatási szolgáltatási díjak) meghatározása, alapvető eljárási szabályok, az eljárást megindító irat benyújtásának módja (helye, ideje), ügyfélfogadás ideje, az ügyintézés határideje (elintézési, fellebbezési határidő), az ügyek intézését segítő útmutatók, az ügymenetre vonatkozó tájékoztatás és az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok, az igénybe vehető elektronikus programok elérése, időpontfoglalás, az ügytípusokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke, tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről

Utolsó módosítás időpontja: 2026. szeptember 9.

Közterülethasználattal kapcsolatos ügyek
Szociális ügyek
Településképi ügyek
Vagyongazdálkodási ügyek

5. A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért fizetendő díj mértéke, az abból adott kedvezmények

Utolsó módosítás időpontja: 2026. szeptember 9.

Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtése, melyet Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról szóló 21/2019. (XII.16.) önkormányzati rendelete szabályoz.

Távhőszolgáltatás, melyet Sárospatak Város Képviselő-testülete a távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és alkalmazásáról, valamint a távhőszolgáltatás egyes kérdéseiről szóló 27/2007. (XI. 30.) rendelete szabályoz.

6. A közfeladatot ellátó szerv által fenntartott adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatai (név, formátum, az adatkezelés célja, jogalapja, időtartama, az érintettek köre, az adatok forrása, kérdőíves adatfelvétel esetén a kitöltendő kérdőív); a közfeladatot ellátó szerv által – alaptevékenysége keretében – gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái, a hozzáférés módja, a másolatkészítés költségei

Utolsó módosítás időpontja: 2026. szeptember 9.

Sárospatak Város Önkormányzata által fenntartott adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatai.

Sárospatak Város Önkormányzata által gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái: személyes adatok, különleges adatok, közérdekű adatok, közérdekből nyilvános adatok.

Sárospatak Város Önkormányzata által gyűjtött és feldolgozott adatok hozzáférés módja: a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.

Sárospatak Város Önkormányzata által gyűjtött és feldolgozott adatok másolatkészítés költségei: a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.

7. A közfeladatot ellátó szerv nyilvános kiadványainak címe, témája, a hozzáférés módja, a kiadvány ingyenessége, illetve a költségtérítés mértéke

Utolsó módosítás időpontja: 2026. szeptember 9.

Nem releváns.

8. A testületi szerv döntései előkészítésének rendje, az állampolgári közreműködés (véleményezés) módja, eljárási szabályai, a testületi szerv üléseinek helye, ideje, továbbá nyilvánossága, döntései, ülésének jegyzőkönyvei, illetve összefoglalói; a testületi szerv szavazásának adatai, ha ezt jogszabály nem korlátozza

Utolsó módosítás időpontja: 2026. szeptember 9.

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselő-testülete alakuló és rendes ülést tart, és rendkívüli ülést tarthat.
A Képviselő-testület az üléseit a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Sárospataki Járási Hivatalának Dísztermében vagy a Hivatal Dísztermében tartja, indokolt esetben más helyszínen is megtartható.
A Képviselő-testület üléseit a polgármester – mint az ülés elnöke – hívja össze és vezeti. A Képviselő-testület üléseinek összehívására vagy vezetésére a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester jogosult. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület üléseinek összehívására vagy vezetésére a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke jogosult.
Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai: a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről, a képviselők eskü vagy fogadalom tétele, a polgármester eskü vagy fogadalom tétele, a polgármester illetményének megállapítása, az alpolgármester megválasztása, eskü vagy fogadalom tétele, és illetményének vagy tiszteletdíjának megállapítása.
A rendes ülés kapcsán a Képviselő-testület munkaterve alapján általában havonta – évente legalább 10 alkalommal – a hónap utolsó pénteki napján 9 órai kezdettel tartja rendes ülését.
A rendkívüli ülés kapcsán a Képviselő-testület ülése a munkatervtől eltérő időpontban rendkívüli ülésre is összehívható. A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározottakon túl: a helyi népszavazásra irányuló érvényes kezdeményezés esetén, a jegyző indítványára, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelynek tárgyalását jogszabály teszi kötelezővé, vagy amelyben a késedelem jelentős kárral vagy hátránnyal járna (személyzeti, pályázati, pénzügyi ügyek), a polgármester saját hatáskörben hozott döntése alapján. A rendkívüli ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.
Az ülés összehívása írásbeli meghívóval történik, melyet elektronikus formában úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak a rendes ülés előtt 7 nappal, rendkívüli ülés előtt 1 nappal megkapják. Ettől eltérni csak a polgármester engedélyével lehet. Technikai akadály esetén a meghívó és az anyagok papír formátumban kerülnek kézbesítésre.
A meghívónak tartalmazni kell: az ülés minősítését (rendes ülés vagy rendkívüli ülés), az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontokat, azok minősítését (nyílt vagy zárt) és az előterjesztők nevét, a javasolt napirendi pontokat véleményező bizottság vagy bizottságok nevét, az ülés összehívásának helyét és idejét és az ülést összehívó aláírását.
A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni: a Képviselő-testület tagjait – a nyílt és a zárt ülés anyagainak megküldésével, a jegyzőt és az aljegyzőt – a nyílt és a zárt ülés anyagainak megküldésével, a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit – csak a nyílt ülés anyagainak megküldésével, az országgyűlési egyéni választókerület képviselőjét – csak a nyílt ülés anyagainak megküldésével, a helyi és megyei média képviselőit – csak a nyílt ülés anyagainak megküldésével, a helyi rendőrkapitányt, a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit, a napirendi pontok előterjesztőit, akiket a polgármester indokoltnak tart.
A meghívottak közül állandó tanácskozási jog illeti meg: a jegyzőt, az országgyűlési egyéni választókerület képviselőjét, a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit.
Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjaihoz kapcsolódóan: a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit, a napirendi pontok előterjesztőit, önszerveződő közösségek képviselőit, akinek a tanácskozási jogot a Képviselő-testület esetenként megadja.
Az egyes napirendi pontokhoz meghívottak részére írásos előterjesztést csak azon napirendi ponthoz kell megküldeni, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.
A Képviselő-testület zárt üléseire szóló írásos előterjesztéseket kizárólag azok részére lehet megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek, és az illetékes bizottságok nem képviselő tagjai részére.
A Képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára és zárt üléseire az Mötv. előírásai az irányadóak.
A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, napirendjéről a nyilvánosságot a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és az Önkormányzat hivatalos honlapján kell értesíteni, a 10. § (1) bekezdésben meghatározott időpontokban.
A Képviselő-testület esetenként – egyszerű többséggel – dönt legfeljebb 3 perc időtartamú hozzászólási jog megadásáról az ülésen hallgatóként megjelenteknek.
A Képviselő-testület a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványára zárt ülést rendelhet el az Mötv.-ben meghatározott esetekben. A zárt ülésen az Mötv.-ben meghatározott személyek vehetnek részt.
Az elnök a Képviselő-testület ülését összehívja, megnyitja, félbeszakítja, szünetet rendel el és bezárja.
A Képviselő-testület határozatképes, ha a Képviselő-testület tagjainak több mint a fele – 6 képviselő – jelen van. Ha a kellő számú képviselő nincs jelen, az ülés határozatképtelen. Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testület ülését 8 napon belül ugyanazon napirendi pontok tárgyalására össze kell hívni. Az elnök az ülésen a határozatképességet folyamatosan figyelemmel kíséri, ha a Képviselő-testület határozatképtelenségét állapítja meg, a továbbiakban a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el azzal, hogy az ülést a fennmaradó napirendi pont vagy pontok tárgyalására kell összehívni.
Az elnök ülésvezetéssel kapcsolatos feladat- és jogköre: az ülés vezetése, a szó megadása, megtagadása, napirend előtti és ügyrendi kérdésben a szó megadása és megtagadása, az ülés rendjének fenntartása a 13. §-ban foglaltak szerint, a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel, a napirendek összevont tárgyalására javaslattétel, tárgyalási szünet elrendelése.
Az elnök vitavezetési feladatai: napirendi pontonként megnyitja és lezárja a vitát, tömören, röviden, szabatosan összefoglalja a vitában elhangzottakat és egyértelműen megfogalmazza a döntési alternatívákat, szavazást rendel el, megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatot.
Ha valamely képviselő felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ, illetőleg ha egyébként a szabályzatnak a tanácskozás rendje és a szavazásra vonatkozó előírásait megszegi, az elnök rendreutasíthatja. Az elnök azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, haladéktalanul felszólítja, hogy térjen a tárgyra. Ismételt és eredménytelen felszólítás után az elnök a felszólalótól megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra. Az elnök rendfenntartás érdekében tett intézkedése ellen vitának, felszólalásnak, visszautasításnak helye nincs. Ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
A Képviselő-testület rendes üléseit féléves munkaterve szerint tartja.
A munkaterv tervezetének összeállításához javaslatot kell kérni: a Képviselő-testület tagjaitól, a jegyzőtől, az aljegyzőtől, az Önkormányzat állandó bizottságaitól, az Önkormányzat állandó bizottságainak nem képviselő tagjaitól, a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől, az Önkormányzati intézmények vezetőitől, az Önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok vezetőitől, a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeitől és azoktól akiket a polgármester indokoltnak tart.
A munkaterv tartalmazza: az ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, a napirendi pontok előterjesztőit, az előterjesztés elkészítésének határidejét, felelősét, az előterjesztést véleményező bizottság vagy bizottságok megnevezését, a közmeghallgatás időpontját.
A munkaterv elfogadásáról a települési képviselőket, valamint a munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásában érintetteket a munkaterv elfogadását követően a Hivatalnak tájékoztatni kell és ugyanekkor a munkatervet a Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, és az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.
A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére és azok sorrendjére az elnök a meghívóban tesz javaslatot. A meghívóban nem szereplő napirendi javaslat napirendre történő felvételére az elnök az ülés megnyitását követően tesz javaslatot. A napirendre történő felvételről és a végleges napirend elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje: rendeleti javaslat, beszámoló, egyéb döntést igénylő javaslat, tájékoztató, interpelláció, közérdekű kérdés, bejelentés és javaslat, zárt ülés előterjesztése. Eltérően is megállapítható a napirend tárgyalási sorrendje, különös tekintettel a külső meghívottakra.
A polgármester a két ülés között történt fontosabb intézkedésekről és eseményekről a napirend elfogadását követően, a napirendi pontok tárgyalása előtt ad tájékoztatást.
A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány irányul, és amelyet a meghívó tartalmaz. Új napirend napirendre történő felvételről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.
Előterjesztésnek minősül: a rendeleti javaslat, a határozati javaslat, a beszámoló és a tájékoztató.
A testületi ülésre előterjesztést tehetnek: a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, az Önkormányzat állandó bizottságai, az Önkormányzat állandó bizottságainak nem képviselő tagjai, helyi nemzetiségi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökei, mindazok, akiket a Képviselő-testület az előterjesztés elkészítésére felkér, illetve kötelez és egyéb, magasabb szintű jogszabályban erre feljogosított személyek és szervezetek.
Az előterjesztések írásban terjeszthetők elő a jegyző törvényességi vizsgálatát követően.
Az előterjesztés kivételesen szóbeli is lehet.
Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell: a tárgy és tényállás pontos meghatározását, a lehetséges döntési alternatívákat, azok jogszabályi alapját, az alternatívák indokait, az esetleges korábbi testületi döntést, a határozati javaslatot, a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a végrehajtási határidő megjelölését.
Az előterjesztéseket az ülésre szóló meghívóhoz csatolva kell megküldeni a Képviselő-testület tagjainak.
Az írásban kiadott előterjesztést az előterjesztő szóban kiegészítheti.
Az elnök, bármelyik képviselő, és a jegyző javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz és meghatározza az újabb tárgyalási időpontot. Amennyiben az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, úgy lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a megtárgyalással kapcsolatos indokait ismertesse. A napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal bármely képviselő, az előterjesztő, a jegyző kérésére és saját kezdeményezésére tárgyalási szünetet rendelhet el az elnök. A szünet időtartama legfeljebb fél óra lehet. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. Bármely képviselő, az előterjesztő és a jegyző javasolhatja a vita lezárását.
A Képviselő-testület ülésén a képviselő a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
Az interpellációt az ülést megelőzően legalább 24 órával kell a polgármesternél bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell: az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát, annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni. Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpellálónak nyilatkoznia kell. Ha az interpelláló a választ nem fogadta el, a Képviselő-testület vita nélkül határoz a válasz elfogadásáról, egyszerű szótöbbséggel. Az interpellációs jog gyakorlásának elősegítésére a képviselő részére a Képviselő-testület ülésére szóló meghívóhoz interpellációs lapot kell csatolni.
A képviselő a feladatkörükbe tartozó minden ügyben kérdést intézhet. A kérdezési szándékot a kérdés tárgyának megjelölésével a napirendi pontok elfogadása előtt jelezni kell. A kérdés feltevésére az egyéb ügyek napirendi pont keretében az elnök köteles lehetőséget biztosítani. A kérdésre a választ nyomban meg kell adni. A Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.
Bejelentésnek minősül a polgármester, a képviselők által szükségesnek tartott információk továbbadása, továbbá olyan bejelentések, felszólalások, amelyek intézkedést igényelnek. A bejelentésre, felszólalásra, egyéb közérdekű javaslatokra a kérdésnél szabályozottak az irányadók.
A felszólalás típusai: napirend előtti felszólalás, felszólalás ügyrendi kérdésben, napirendhez kapcsolódó felszólalás, döntéshozatal előtti felszólalás.
Napirend előtt, nem a tárgysorozathoz tartozó felszólalásra az elnöktől a képviselő és az állandó tanácskozási joggal rendelkező más meghívottak kérhetnek engedélyt. Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a felszólalást kérő kérésére a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat, az elnök indokolt esetben engedélyezheti ennek túllépését. A felszólaláshoz kapcsolódóan legfeljebb egy képviselő ellene, egy képviselő mellette kaphat 2 percre szót. Vitának és határozathozatalnak napirend előtti felszólalás alapján nincs helye.
A tárgyalt napirendeket érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármihez 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. Ügyrendi javaslaton az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslatot kell érteni. Az ügyrendi javaslat elhangzása után a polgármester és a jegyző véleményének meghallgatása után a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
A napirendhez kapcsolódó felszólalást az ülés elnökénél kell bejelenteni. A napirendi pont vitája során a képviselő csak egy alkalommal kérhet szót. Felszólalási ideje maximum 8 perc. Újabb felszólalásra az elnök engedélyt adhat. Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a felszólalásra jelentkező a Képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A Képviselő-testület e tárgyban vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. A napirendi pont előterjesztője, a Hivatal érintett dolgozója, a polgármester és a jegyző több alkalommal is felszólalhatnak. A napirendi pont előterjesztőjét megilleti a zárszó joga. A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező egyéb meghívottak a napirend során legfeljebb egy esetben 5 perces időtartamban szólalhatnak fel. A hozzászólók sorrendjét – figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét is – az elnök határozza meg. A Képviselő-testület tagjainak a felszólalás során elsőbbséget kell biztosítani. Vita közben korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő 2 perces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi. A Képviselő-testület – külön vita nélkül, egyszerű többséggel hozott határozata alapján – a vita és a felszólalás időtartamát, valamint a hozzászólások számát korlátozhatja.
Az előterjesztő és a kijelölt bizottság elnöke vagy előterjesztője, valamint a jegyző a döntéshozatal előtt 2 percre felszólalhat.
A Képviselő-testület a vita lezárása és zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz. Az elnök a napirendi pont tárgyalása során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokat, a kiegészítő javaslatokat kell szavazásra bocsátani, végül a módosító indítványokkal, kiegészítésekkel korrigált határozati-javaslatot vagy rendelet-tervezetet kell megszavaztatni. Ha egy határozati javaslat több részből áll, azt az ülés elnöke részenként is szavazásra bocsáthatja. Ha az előterjesztés több határozati javaslatot tartalmaz, akkor az ülés elnöke a határozati javaslatokat egyben is szavazásra bocsáthatja. A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. Ha a képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget a részére megállapított havi tiszteletdíja 1 havi időtartamra 25 %-kal csökken. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogkövetkezmény a tény bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül állapítható meg.
A szavazás nyílt vagy az Mötv. előírásai alapján kötelezően, illetve a meghatározott ügyekben a Képviselő-testület döntése alapján titkos lehet. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.
Szavazni személyesen kell.
A nyílt szavazás elsősorban a szavazó géppel történik, esetenként a Képviselő-testület dönthet kézfeltartással történő nyílt szavazásról.
Szavazati jog gyakorlásának az minősül, ha a jelenlévő képviselő „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaz, illetve „tartózkodik”.
A határozati-javaslatokat pozitív kérdésként kell feltenni.
A szavazatok összeszámolásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételtetni.
A képviselő-testület név szerinti szavazást tart, ha azt jogszabály előírja. A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, „tartózkodás” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester az ABC sorrend szerint szavaz. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
A Képviselő-testület bármely képviselő indítványára, vita nélkül, egyszerű többséggel titkos szavazást rendelhet el mindazon kérdésekben, ahol zárt ülés elrendelésének is helye van. A titkos szavazás urna igénybevételével és szavazófülke vagy olyan zárt helyiség használatával történik, ahol a titkosság biztosított. Titkos szavazást a Képviselő-testület által esetenként választott 3 tagú szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. A szavazatszámláló bizottság a tagjai sorából elnököt választ. A szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt meggyőződik arról, hogy az urna üres, ennek megtörténte után az urnát lezárja. A szavazatszámláló bizottság a képviselői névjegyzék alapján a képviselő részére átadja a szavazólapot, amelyet a képviselő jelenlétében a bal felső sarkában az Önkormányzat bélyegzőjének lenyomatával lát el, továbbá átadja a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot. A szavazólap átvételét a képviselő a kinyomtatott képviselői névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja. Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre vagy jelöltekre, vagy döntési változatokra lehet. Érvényesen szavazni a jelölt vagy jelöltek neve vagy döntési változat melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet. Érvénytelen az a szavazat, amelyet: bélyegzőlenyomat nélküli szavazólapon adtak le, nem a (9) bekezdésben foglaltak szerint adtak le, olyan szavazólapon adnak le, amelyen a képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét vagy több döntési változatot jelölt meg. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melynek tartalmaznia kell: a szavazás helyét és időpontját, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a jegyzőkönyv vezetőjének nevét, a szavazás során felmerült rendkívüli körülményeket, eseményeket a szavazás során hozott határozatot, a szavazás eredményét, a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a jegyzőkönyv vezetőjének az aláírását.
Önkormányzati rendelet megalkotását célzó indítvány megtételére a polgármesternél a Képviselő-testület tagja, az Önkormányzat állandó bizottsága, az Önkormányzat állandó bizottságának nem képviselő tagja, a jegyző, a helyi nemzetiségi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, a helyi társadalmi szerv vezető testülete, a helyi társadalmi szerv vezetője vagy sárospataki, választójoggal rendelkező személy jogosult.
Az önkormányzati rendelet alkotására irányuló kezdeményezést a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen ismerteti. A Képviselő-testület a kezdeményezésről folytatott vita után dönt a szabályozás szükségességéről. Amennyiben a Képviselő-testület a rendelet-tervezet elkészítése mellett dönt, azzal egyidejűleg meghatározza a rendelet-tervezet elkészítésének határidejét, felelősét és a szabályozás főbb elveit. A rendelet-tervezet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el, aki ehhez igénybe veheti külső szakértő közreműködését.
A Képviselő-testület a rendelet tárgyától függően közmeghallgatás tartásáról is határozhat.
A rendelet-tervezetet polgármester, alpolgármester, bármelyik képviselő, a rendelet-tervezet szerint illetékes bizottság vagy a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.
A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell: a rendelet megalkotásának szükségességét, indokait, az elérni kívánt célt, az egyes szabályozási megoldások indokait, a tervezetbe beépített, illetve be nem épített véleményeket, javaslatokat, a rendelet-tervezet teljes szövegét.
Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzat rendelet-tervezetét és indokolását (a továbbiakban: tervezet). Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a költségvetésről és annak módosításáról, a helyi adóról és annak módosításáról, a költségvetés végrehajtásáról, az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról és annak módosításáról, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzéséről és juttatásairól szóló tervezetet, valamint azon tervezetet melynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, vagy amelynek egyeztetésre bocsátásából kifolyólag az önkormányzatot súlyos anyagi hátrány érné, az önkormányzati rendeletet módosító tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz.
A társadalmi egyeztetés az Önkormányzat hivatalos honlapján erre a célra kialakított oldalon megadott e-mail címen keresztül biztosított véleményezés (a továbbiakban: általános egyeztetés) útján, postai úton vagy szükség esetén közmeghallgatás keretében történik. Az meghatározott elérhetőségeken keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket figyelembe venni nem lehet.
A tervezetet úgy kell közzétenni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megvitatásához és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a beérkezett vélemények, javaslatok mérlegelésére. A véleményezésre minimum 7 napot kell biztosítani úgy, hogy a véleményezés határideje nem akadályozhatja a képviselő-testületi ülések előkészítését.
Az általános egyeztetésre történő megjelentetésre a Hivatal hirdetőtábláján, valamint az Önkormányzat hivatalos honlapján fel kell hívni a lakosság figyelmét.
A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról összefoglalót készít. A jogszabály előkészítése során nem áll fenn az egyedi válaszadási kötelezettség.
Az elkészített összefoglalót az önkormányzati rendelet-tervezettel együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni, és ezzel egy időpontban kell közzétenni. A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított 1 évig nem lehet a honlapról eltávolítani.
A rendelet hiteles szövegének megszerkesztéséről a tervezet elfogadása után a jegyző gondoskodik. A Képviselő-testület által alkotott rendelet jelölése: „Sárospatak Város Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/évszám (……) önkormányzati rendelete”. A sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal folyamatosan kell jelölni. A zárójelben feltüntetett dátum az önkormányzati rendelet kihirdetésének az időpontja – hónapja római számmal, napja arab számmal –.
Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés időpontjával. A kihirdetett rendelet egy példányát A Művelődés Háza és Könyvtára részére meg kell küldeni. Az önkormányzati rendeletek nyilvántartásba vételéről, módosításának átvezetéséről, áttekinthető kezeléséről a jegyző gondoskodik. Az egységes szerkezetbe foglalt hatályos rendeleteket az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni a jegyzőkönyv elkészültét követő 15 napon belül.
A határozathozatalra az Mötv. előírásai az irányadóak.
Minősített többség szükséges az Mötv.-ben meghatározottakon túl: fegyelmi eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabásához, önkormányzati vagyonnal való rendelkezésről 5 millió Ft felett, gazdasági társaság alapításához, átalakításához, szétválásához, megszüntetéséhez, gazdasági társasághoz való csatlakozáshoz és abból való kiváláshoz, kitüntetés adományozásához, képviselő-testületi hatáskörök átruházásához.
Minősített többséghez a megválasztott képviselők több, mint felének – 6 képviselőnek – igenlő szavazata szükséges.
A Képviselő-testület által hozott határozat jelölése: „Sárospatak Város Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/évszám arab számmal (……) határozata és a határozat címe”. A sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal folyamatosan kell jelölni. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja – hónapja római számmal, napja arab számmal –.
A Képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt: a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról, informális jelentés tudomásulvételéről, interpellációra adott válasz elfogadásáról.
A Képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást kell vezetni oly módon, hogy abból a végrehajtás folyamata is figyelemmel kísérhető legyen.
A normatív határozatokat közzé kell tenni.
A jegyzőkönyv az Mötv.-ben meghatározottakat tartalmazza. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell: a meghívót, a jelenléti ívet, a név szerinti szavazásról készült névsort, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet, az esküokmányt, az egyidejű nyílt szavazás számítógépes adatainak listáját.
A Képviselő-testület üléséről – külön a nyílt ülésről, külön a zárt ülésről – hangfelvételt kell készíteni.
A választópolgárok a képviselő-testületi előterjesztéseket és az ülések jegyzőkönyveit – a zárt ülés kivételével – az Önkormányzat hivatalos honlapján elektronikus formában, vagy ügyfélfogadási időben a Hivatal Jegyzői Irodájában tekinthetik meg. A hangfelvétel meghallgatásának szabályai megegyeznek a jegyzőkönyvekbe való betekintésre vonatkozó rendelkezésekkel.
A közmeghallgatás időpontjára a Képviselő-testület elnöke tesz javaslatot, melyről a Képviselő-testület az időpont munkatervben való meghatározásával dönt. Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha azt a képviselők többsége indítványozza. A közmeghallgatás összehívására a képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A közmeghallgatást a Sárospatak újságban is meg kell hirdetni. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor 15 napon belül írásban választ kell adni.
A polgármester vagy a Képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, és a jelentősebb döntések előkészítésére az állampolgárok és társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.
A lakossági fórum egyaránt összehívható a város egészét, vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben.
A lakossági fórum időpontját és tárgyát legalább 15 nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
A lakossági fórum az Önkormányzat hivatalos honlapján is tartható, különösen a szabályozási tervek, lakosságot közvetlenül érintő helyi adó bevezetése, a városban megvalósuló beruházások előkészítése és átfogó ágazati koncepciók ügyében.

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselő-testületének üléseiről készült jegyzőkönyvek a következő linken találhatók.

9. A törvény alapján közzéteendő jogszabálytervezetek és kapcsolódó dokumentumok; a helyi önkormányzat képviselő-testületének nyilvános ülésére benyújtott előterjesztések a benyújtás időpontjától

Utolsó módosítás időpontja: 2026. szeptember 9.

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2023. (V. 30.) önkormányzati rendelet 30. §-a és 31. §-a alapján társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetek a következő linken találhatók.

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselő-testületének munkatervei:

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselő-testületének üléseire benyújtott előterjesztések a következő linken találhatók.
https://sarospatak-varos.hu/onkormanyzat/testuleti-ulesek/eloterjesztesek/

10. A közfeladatot ellátó szerv által közzétett hirdetmények, közlemények

Utolsó módosítás időpontja: 2026. szeptember 9.

2026. év:

11. A közfeladatot ellátó szerv által kiírt pályázatok szakmai leírása, azok eredményei és indokolásuk

Utolsó módosítás időpontja: 2026. szeptember 9.

Sárospatak Város Önkormányzata által kiírt pályázatok a következő linken találhatók.

12. A közfeladatot ellátó szervnél végzett alaptevékenységgel kapcsolatos vizsgálatok, ellenőrzések nyilvános megállapításai

Utolsó módosítás időpontja: 2026. szeptember 9.

13. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények intézésének rendje, az illetékes szervezeti egység neve, elérhetősége, az információs jogokkal foglalkozó személy neve

Utolsó módosítás időpontja: 2026. szeptember 9.

A Sárospatak Város Önkormányzata kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányuló igény érkezhet:
1. szóban (ügyfélfogadási időben, a Sárospataki Polgármesteri Hivatal megfelelő szervezeti egységeinek és a polgármester és alpolgármester ügyfélfogadási helyiségeiben, vagy hivatali telefonszámán);
2. írásban (Sárospatak Város Önkormányzatához, a Sárospataki Polgármesteri Hivatalhoz, vagy az egyes szervezeti egységekhez címezve);
3. elektronikus úton, Sárospatak Város Önkormányzata Hivatali Kapujára (SPATAKONK, KRID azonosító: 450043973) vagy a sarospatak@sarospatak.hu e-mail címére.

A szóban előterjesztett igényt írásba kell foglalni, kivéve azt a szóbeli igényt, ami szóban került teljesítésre.

A szóban előterjesztett igényt akkor lehet szóban teljesíteni, ha az igénylő szóban kéri a választ, vagy az számára kielégítő és
1. az igényelt adat a honlapon vagy más módon jogszerűen nyilvánosságra került;
2. az igényelt adat Sárospatak Város Önkormányzata, a Sárospataki Polgármesteri Hivatal munkatársainak nevére, beosztására, hivatali elérhetőségére vonatkozik;
3. az igényelt adat Sárospatak Város Önkormányzata vagy a Sárospataki Polgármesteri Hivatal hatáskörére, eljárására, az alkalmazott jogszabályokra vonatkozó általános tájékoztatással teljesíthető.

Az adatigénylést a beérkezését követően haladéktalanul továbbítani kell a tárgykör alapján a Sárospataki Polgármesteri Hivatal megfelelő szervezeti egységének vezetőjéhez, aki köteles azt az Infotv. és a kapcsolódó jogszabályok alapján teljesíteni, vagy megtagadni, és ennek eredményéről a polgármestert és a Sárospataki Polgármesteri Hivatal jegyzőjét tájékoztatni.

A Sárospataki Polgármesteri Hivatal jegyzője minden év január 31. napjáig adatot szolgáltat az Infotv. szerinti szabályok ellenőrzésére hivatott hatóság részére a következőkről:
1. a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igények teljesítésének és megtagadásának számáról és a megtagadások jellemző indokairól,
2. a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti kérelmek teljesítéséhez szükséges napok átlagos számáról, valamint
3. a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételének elérhetőségéről.

Az információs jogokkal foglalkozó személy neve: dr. Szabó Gergő jegyző